2009. november 25., szerda
NAGYVADAK...
2009. november 16., hétfő
WELLMANN
November 20-án, pénteken 16 órától író–olvasó találkozóra kerül sor a gyergyóalfalui Sövér Elek Iskolaközpont dísztermében. A rendezvény meghívottjai: Kovács Flóra, Kollár Árpád, Orcsik Roland, Lanczkor Gábor, Bálint Tamás, Muszka Sándor és Murányi Sándor Olivér. Rövid előadást tart dr. Fried István, Herder-díjas irodalomtörténész, a szegedi József Attila Tudományegyetem Komparatisztika Tanszékének vezetője. Az est házigazdája Farkas Wellmann Endre.
Mindenkit szeretettel várunk!
Mindenkit szeretettel várunk!
2009. november 11., szerda
NAGYVADAK?
Láttatok már szabad medvét tíz méterről? Nekem egy alkalommal sikerült, igaz, órákat vártam a pillanatra a homoródi lesben, ahova azóta is hetente kijárok gondolkodni. Újra meg újra felidézem magamban a félelmetes látványt, amikor a nagyvad beledugja orrát a döglött ló gyomrába, majd vértől csöpögő pofával újra meg újra felnéz, hogy ellenőrizze: figyeli-e őt netán valaki… A Kovács Flóra - Kollár Árpád - Orcsik Roland - Lanczkor Gábor literátor vonósnégyesnek ilyen erdélyi programot ígértem – remélem, nem felelőtlenül. Szerencsére nincs még itt a fagy, hogy felvonuljanak a barna bundások a völgyekből a Hargitára. A szeged-vajdasági poétacsapat vezetője, Fried professzor már jelezte: ő a székelyudvarhelyi Gondűző Étteremből, Wellmann Évike társaságában, egy kávé mellett kívánja nézni a medvét. A G. Caféban sorra kerülő esten viszont megtudhatjuk tőle, hogy kik az igazi nagyvadak, és fellelhető-e néhányuk a jelenkori irodalomban. A rendezvényre csereprogram keretén belül kerül sor: októberben Muszka Sanyival és Bálint Tamással olvastunk fel barátaink szervezésében a szabadkai Sínbusz Fesztiválon, most ők jönnek, hogy tiszteletüket tegyék a székely anyavárosban. Lótetem előkészítve. Medvék kifésülve. Lesre fel! Gyere el te is!A részleteket megtalálod a fenti plakátra kattintva.
.jpg)
2009. október 9., péntek
BEETETVE
Így jellemezte a szabadkai Magyar Szó szerbiai behatolásunkat. Gondolkodtunk Muszkával, hogy tovább kéne mennünk a szenvedés földjén befelé, amíg terepszínű ruhához, fehér porhoz és Kalasnyikovhoz jutunk, aztán mégis hazajöttünk – egyelőre, és már a kutyánkat sétáltatjuk a Hargita innenső és túlsó oldalán. Köszönjük szépen Kovács Flórának, Orcsik Rolandnak, Kollár Árpádnak és Sirbik Attilának a baráti fogadtatást és a gondos szervezést! Fogadjátok szeged-szabadkai felolvasó estünk képeit:
2009. szeptember 25., péntek
IRODALMI BEETETŐ SÓ
Horgászok és nőcsábászok egyaránt tudják: a fogáshoz be kell etetni a jövendő prédát.:-) Bár jómagam a műcsalis horgászmódszerek híve vagyok, azt megtanultam, hogy nem mindegy, melyik végén állsz a botnak, egyik fél ugyanis szórakozik, a másik meg – mi mást tehetne? – elviseli a helyzetet, amelyet a régi rómaiak circus-nak, mai korcs utódaik pedig show-nak neveznek… Utóbbiak mindenhez szeretik jelzőként odatenni sajátos varázsszavukat, amely mind főnévként, mind pedig melléknévként egyaránt jól fungál. Most tanulom, hogy minden kutyafajtának van egy tengerentúlon kitenyésztett show-variánsa (show dog), mint ahogy létezik a fight show, a show girl (az amcsik a lányokat is újratenyésztették!), vagy a literature show. Nekem Árpi bácsi magyarázta el Székelyvarságon: „Ha egy szónak eléje teszed azt, hogy „só”, akkor azt jelenti, hogy ’fasza’ (szekér, nő stb.), ha meg utána, bohóckodást kell érteni rajta.” Hiába erősítgettem neki, hogy nem bohóckodás, hanem mutatvány... Őt nem sikerült meggyőznöm, de Bálint Tamással és Muszka Sanyival megígérjük nektek, hogy komolyak maradunk – annál is inkább, mivel show-mesterünk a fiatal erdélyi szerzők kéziratainak gondozója, Fried István professzor lesz… Attila eljön. Zsófi szintén. Gyere el te is! A fenti plakátra kattintva tájékozódhatsz szabadkai és szegedi felolvasó estünk részleteiről. Szeretettel várunk...
2009. szeptember 8., kedd
SZABADKA-SZEGED-SZÉKELYUDVARHELY PROJEKT- ELŐZETES
2009. augusztus 12., szerda
JÁGÓ
2009. július 2., csütörtök
KALOTASZEGI LEGÉNYES
Táncolod? Énekled? Írod? A Kunst lényege ugyanaz. János öcsém letette rövid időre a dobverőket, és éjt nappallá téve vágta meg az alábbi kisfilmet, amelyben igyekszem bemutatni, hogy a kalotaszegi legényes sokkal nehezebb, sőt összetettebb a karate mozgásrendszerénél… Már a szerkezete is rendkívülinek számít: pontokat kell táncolni. Egy pont négy elemből áll:A: kezdő figura, B: fő figura jobb lábbal, B: fő figura bal lábbal, C: záró figura. ABBC – így rajzolta fel annak idején a táblára tanárom. Székelyként ötven ilyen pontot tanultam meg, hogy változatossá tegyem táncom, de még mindig sok pont maradt, amit nem ismerek... Többször találkoztam falusi mulatságokban legényest táncoló bácsikkal. Eszköz volt számukra a lépések és a csizmaverők sorozata. Fiatal korukban tanulták, hogy elnyerjék vele a kiválasztott lány kegyeit. Egymással versengve, felváltva táncoltak a bálokon. A cél a szerelem volt. Mert Erdélyben a danokat nem idős mesterek adták a férfiaknak, hanem csinos „eladó” lányok, akik eldöntötték, hogy ki a legügyesebb, legrátermettebb legény. A „bírák” a házasságban „kicsi helyre” kerültek: a konyhára, ahol szorgalmasan sürögtek-forogtak, amíg a férfi tarisznyájában „bű erősss” pálinkájával az erdőre ment fáért. Nemhiába tartja a kalotaszegi testvéreink számára jól ismert székely hármas szabály: A sör nem ital. Az asszony nem ember. A medve nem játék.
Legyen e film tisztelgés Kalotaszeg névtelen táncosai előtt, akiknek nem engedjük, hogy sírba vigyék a világ egyik legvirtuózabb férfitáncát...
Fogadjátok barátsággal:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


