2010. november 17., szerda

FESTUM LITERATURAE

Epika? Líra? Dráma? Márton László nem ismeri a megkötöttséget, az irodalom mindhárom műnemében jelentőset alkotott. A ráadás: fordításai a német irodalomból. Próbáltam ellesni a magyar irodalom sokoldalú Dichterének fortélyát. Szokásos napirendje vendégként sem változott: reggeli alkotómunkája előtt nem hagyta el a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szálloda szobáját, éjfél előtt pedig lefeküdt egy sör után. Lehet, hogy ez titkának nyitja? Vagy a mindenre őszintén rácsodálkozó gyerek, aki lépten-nyomon elővillan az ötvenes férfi tisztán maradt tekintetéből? Egy biztos: Márton László 2010-es székelyföldi „nagyratörő” jelenléte gyöngyszem Literatúra kalárisán.





























2010. november 8., hétfő

A NAGYRATÖRŐ

Márton László, a Magyar Köztársaság babérkoszorús írója a nyolcvanas évektől közel húsz kötet szerzője. Több rangos díjjal igazolt írói pályát tudhat maga mögött. Legutóbb a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, Márai Sándor-díjjal, Látó-nívódíjjal és Palládium díjjal tüntették ki. A nagyratörő című drámatrilógián évtizedeken át rendületlenül dolgozott. A mű kettős erdélyi könyvbemutatóján Murányi Tóni és Orbán Ferenc zenészek lépnek fel. Marosvásárhelyen november 11-én, csütörtökön 17 órától, Székelyudvarhelyen pedig november 12-én, pénteken 20 órától várják az érdeklődőket. Mindkét rendezvény helyszíne a két városbeli G. Café irodalmi kávézók. Az esemény házigazdái: Kovács András Ferenc és Murányi Sándor Olivér.

2010. november 3., szerda

ENGEDD EL!

Szétrobbantott házak. Hatalmas pisztrángok. Slivovica (szilvapálinka). Boszniában még jól láthatóak a háború nyomai, lakói mégis tudnak vigyázni folyóikra, melyekre jómagunk veszélyt nem jelentettünk: a három Murányi testvér minden kifogott halat visszaengedett. Az üres hűtőládánk láttán gyanakvóan mosolygó itthoniaknak el kellett magyaráznom: b…ni sem azért szoktunk legtöbbször, hogy gyerek szülessen belőle. Nő? Vad? Hal? Csodáld meg, majd engedd el! A huszonegyedik századi ember legnagyobb betegsége, a felfokozott birtoklásvágy (ami ugyanakkor a művészet halála) ellen harcoltunk. Nem Kalasnyikovval. Legyezőbottal. Előbbi csak akkor jutott eszünkbe, amikor poros erdei útra tévedve szótlanul reméltük: megússzuk az MSO jelzésű, zöld Opel kereke alá kerülő aknát és a sűrűből elénk lépő két géppisztolyos csávót, akik ellen danjaim nem segítenek. Maradt a hajnali ködbe burkolózó folyó, a testes szivárványosokkal:


















2010. október 21., csütörtök

FUTAMOK

A Bulgakovban sokan emlékeztünk Ekler Ágostra. Sikerült rábírnom Nagy Koppány Zsoltot a legerotikusabb szövegei felolvasására. Székelyudvarhelyen december végén mutatjuk be kötetét. A kolozsvári est visszhangjai:

Irodalmi Jelen

maszol.ro

A „Kincses” után Baján termettem, ahol Fried Magiszterrel tartottunk irodalmi estet az Eötvös József Főiskolán. Nagy számban jelenlevő tanítónőjelöltek mellett a dékán és a rektor urak is tiszteletüket tették. Köszönjük szépen! Hazaérkezésem másnapján, Udvarhelyen a Hiúzkölykökkel a Bárka c. folyóirat főszerkesztője, Elek Tibor barátom díjazásán táncoltunk. Novemberben Márton László lesz a Küküllő menti Athén vendége, addig elfutok műléggyel pisztrángot fogni Boszniába, mert a testesebb vadon élő hargitai pisztrángokat gilisztával már mind kifogták… Székely tótulajdonosok, nyugodtan aludhat éjjel udvarotokon a security-s – de csak egy hétig! Jövök!