Böszörményi Zoltán igazi gentleman. Koncepciónk hasonlít: mindketten elutasítjuk a meg nem értett művész egész világra sértődékeny attitüdjét. Ezért nagy szeretettel várom székelyudvarhelyi könyvbemutatójára, amelyen Fried magiszter kérdezi őt munkásságáról, és kalandos életéről.„Gyermekkoromból a legerősebben arra emlékezem, hogy hét évig szinte szünet nélkül éhes voltam. A szám biblikus jelentőségű. Azóta, úgy tapasztaltam, hétévenként változik az életem jóra, rosszra.” – vallja önéletrajzában a Monacóban élő szerző, a kortárs irodalmi élet egyik legsokoldalúbb egyénisége, aki a torontói York Egyetemen filozófiából szerzett diplomát, majd milliárdos üzletemberként felépítette Románia legmodernebb fényforrásgyárát. Új regénye, a Regál a múltról, a szorongásról szól, valamint arról, hogy ha elég erősen akarjuk, akkor mindig van remény. Várunk a bemutatóra!Részletek a fenti plakáton.
Életem első – medvelessel egybekötött – irodalmi estjén érkezett a barna bundás… Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és Erős Kinga, az Írószövetség titkára megláthatta szabadon – hála Egyed József lövétei vadásznak, akinek barátságát hozta számomra rendezvényünk. Érdemes odafigyelni rá, lelkes, tevékeny, többek között szülőfaluja honlapját is ő szerkeszti. Kérdésemre, hogy ott táncolt-e Literatúra az erdőben lopakodó mackók, szarvasok, vaddisznók, vadmacskák szembogarában, Szentmártoni János a költő igenével válaszolt. Útjainkon elkísért Jágó, a bölcs weimari vizsla (lesidőben autóban várt ránk, hogy ne fogjon szagot a vad), a Hiúzkölykök táncoltak nekünk, és megkóstolhattuk Kányádi Sándor, valamint a Székelyföld irodalmi folyóirat Csapata pálinkáját. A felolvasáson a költő-elnök Szerda című versét dedikálta nekem (ez londoni estünkön nagy tetszést aratott), az író-kritikus-titkár prózáját szintén érdeklődéssel hallgattam. Mindkét alkotó Erdély általuk még felfedezetlen tájaiba pillanthatott bele. Bízzunk abban, hogy vendégeink élményei műveikből majd visszaköszönnek...